VersenyLAW

Versenyjogról egyszerűen

Image by Bee Iyata from Pixabay

Tavaszi Szél Konferencia

2021. május 28-án előadást tartottam a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett XXIV. Tavaszi Szél Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának Fogyasztóvédelmi és Versenyjogi Alszekciójában, ahol előadásommal első helyezést értem el. 

 

A konferencia tanulmánykötetében publikálni tervezett tanulmányom és előadásom címe: A versenyjog, a fogyasztóvédelem és az adatvédelem lehetséges találkozási pontjai a digitalizáció korában.

Absztrakt: 

A digitalizáció napjainkban életünk számos szegmensében szerepet játszik, amely azzal jár, hogy egyre több személyes adat kerül összegyűjtésre és felhasználásra nap mint nap. Ezek a személyes adatok egyfajta gazdasági értékkel is rendelkeznek, mely tényezőként szerepet játszhat különféle versenyjogi és fogyasztóvédelmi kérdésekben is. 2019 decemberében, egy fogyasztóvédelmi ügyben a Gazdasági Versenyhivatal 1,2 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a Facebook ellen, mert az az általa nyújtott szolgáltatást ingyenesként hirdette, azonban a fogyasztók, habár nem kellett a szó megszokott értelmében fizetniük a közösségi média platform szolgáltatásaiért, ’adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért’. 2019 februárjában a német versenyhatóság, a Bundeskartellamt megállapította, hogy a Facebook a szolgáltatásainak használatát függővé tette attól, hogy gyűjthet-e adatokat a platform felhasználóiról a platformon kívüli forrásokból, például a Facebook tulajdonában lévő WhatsApp vagy Instagram, és különböző, harmadik fél weboldalak használata esetén. Döntésében a német versenyhatóság azonban nem csupán, versenyjogi rendelkezésekre támaszkodott amikor megállapította, hogy a közösségi média platform visszaélt erőfölényével azáltal, hogy kizsákmányoló üzleti feltételeket alkalmazott. Mind a versenyjog, mind a fogyasztóvédelem új kihívások elé néz tehát az adatvédelem területén. Dolgozatomban vizsgálom mind az Európai Unió, mind a tagállami versenyhatóságok különböző területek ötvözésével hozott döntéseit. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mennyiben vonhatók be a személyes adatok használatával kapcsolatos kérdések versenyjogi és fogyasztóvédelmi ügyekbe? Mennyiben köthető egy személyes adatokkal kapcsolatos jogsértés egy vállalkozás erőfölényes helyzetéhez? Alapvető emberi jog-e a személyes adatok védelméhez való jog? Amennyiben igen, lehet-e tárgya a személyes adat bármilyen nemű szerződésnek és/vagy szolgáltatás nyújtásnak? Továbbá, amennyiben a személyes adatok védelméhez való jog alapvető emberi jog, mennyiben helytálló egy vállalkozás erőfölényes helyzetéhez kötni az azokkal kapcsolatos jogsértést?

Az absztraktkötet elérhető itt.

AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM ÚNKP-20-3 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

The Hungarian Competition Authority’s Facebook case: right or wrong approach?

Legutóbbi cikkemben a Gazdasági Versenyhivatal 2019 decemberi Facebook döntését elemeztem abból a szempontból, hogy a Hivatal jó megközelítést alkalmazott-e az ügy jogi alapjának megválasztása során.

"In the view of the author of this paper, the HCA was wrong in choosing as the only legal basis of its decision Article 6(1)(c) of the UCPA and the reason for that is stated in the Facebook Decision itself in the above described paragraph 259. It is so because, if the legitimate version of Facebook’s services being “free” is not the claim that they are “not free”, and if the described adjustment regarding the detailed description provided to consumers as regards the business model of Facebook, it is clear that what the HCA found to be missing in Facebook’s communication is that detailed description. This newly added description, however, does not say that there would be any kind of transaction or barter involving the exchange of Facebook’s services for users’ data and activity. It is only described as part of the business model itself."

A cikk elemzésekor kitértem arra is, hogy milyen szabályozási alapja van (lesz?) az adatokkal különböző szolgáltatásokért történő fizetésnek.

Az ügy fontos hozadéka, hogy a Facebook a vizsgálat során megváltoztatta Feltételeiben a szolgátatásai finanszírozására vonatkozó leírást, melyek itt megtalálhatóak a 2. pontban.

AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM ÚNKP-20-3 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. 

 

 

Újabb fejezet a Trucks-ügyben - megjelent posztom a Versenyjogi Kutatóközpont blogján

Irányulhat-e kártérítési kereset a Bizottság vagy valamely nemzeti versenyhatóság által hozott, a versenyszabályok megsértését megállapító határozat alapján olyan társaság ellen, amelyet nem érint e határozat, de teljes egészében azon társaság tulajdonában van, amely az említett határozatban a jogsértés elkövetőjeként került megjelölésre?

A poszt elérhető itt. 

Article - The Hybrid Role of Platforms, with Special Regard to Amazon

Amazon became the denominator of the impact made by digital marketplaces and e-commerce on brick and mortar businesses. With its unique business structure, Amazon is not one of many. Apart from having a hybrid role as a platform service provider and a retailer, it is also active in other business lines. Although it was not in the centre of antitrust authorities’ attention before, now it could be the time for authorities on both sides of the Atlantic to assess the tech giant’s hybrid role.

On that note: my article on the hybrid role of platforms  - in which I paid special attention to Amazon - has been published on Pázmány Law Working Papers. 

For the article click here

Second part is coming soon with the possible theories of harm in the Amazon Marketplace and Buy Box cases. 

Oroszi Fanni 

SUPPORTED BY THE ÚNKP-20-3 NEW NATIONAL EXCELLENCE PROGRAM OF THE MINISTRY FOR INNOVATION AND TECHNOLOGY FROM THE SOURCE OF THE NATIONAL RESEARCH, DEVELOPMENT AND INNOVATION FUND.

Piacelemzést indít a Gazdasági Versenyhivatal

Antitröszt és fogyasztóvédelmi szempontból vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyes online kiskereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket a műszaki cikkekre, az élelmiszerekre és a ruházati cikkekre kiterjedően. A "Digitális piacok - Az adatvagyon keletkezése és szerepe az online kereskedelemben" tárgyú piacelemzés megindítására 2020 decemberében került sor, a tanulmánytervezet elkészültére pedig 2021 őszén számíthatunk. 

A vizsgálat két kérdéskörben keres válaszokat:

1. Milyen adatokat gyűjtenek az online kiskereskedők fogyasztóikról? Hogyan használják a kereskedők ezeket az adatokat? Tisztában van ezzel az adatgyűjtéssel a fogyasztó? Amennyiben igen, mit gondol róla? 

2. Milyen versenyelőnyt jelentenek az inkumbens kereskedők számára ezek az adatok? Jelent-e ez a versenyelőny piacra lépési korlátot a magyar KKV-szektor számára? Milyen szerep jut az online platformoknak és szolgáltatásoknak az inkumbens és a potenciális belépő kereskedők gyakorlatában? 

A GVH hirdetménye szerint a piacelemzés megindítását egyrészről a koronavírus-járvány okozta megváltozott vásárlási szokások indokolták, másrészről a digitalizációra adott különböző EU-s és hazai lépések. 

A menetrend szerint a piaci szereplőktől az adatok bekérése már folyamatban van, és az 2021. január 31-ig tart. A piaci szereplők válaszadása önkéntes módon történik. A piackutatásra az ajánlatok beadásának lehetősége februárban nyílik meg. A GVH ajánlatkérése szerint a fenti két kérdéskörnek megfelelően két piackutatásra nyújtható be ajánlat:  fogyasztói magatartáskutatásra és a KKV-szektor online jelenlétének vizsgálatára.

A piacelemzés eredményeként a GVH közzéteszi az elkészült tanulmányt, melyben megállapításokat tesz és javaslatokat fogalmazhat meg. 

Vajon milyen javaslatokra számíthatunk? A fogyasztói adatok gyűjtésének korlátozását, a fogyasztói tudatosság növelését szolgáló intézkedések megtételére fogja sarkallni a GVH a már piacon aktív vállalkozásokat? Esetleg a KKV-szektor számára történő, inkumbensek által már felhalmozott adatok átadására? Egyben mindenesetre biztosak lehetünk: a hatóság nem fogja útravaló nélkül hagyni az elemzett piacon tevékenykedő online kereskedőket.

Oroszi Fanni 

Források:

Sajtóközlemény

Hirdetmény

Ajánlatkérés

AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM ÚNKP-20-3 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

 

Disclaimer

Minden, ami a blogon szerepel a saját, személyes véleményem, az nem azonos a mindenkori munkáltatóm és/vagy megbízóm véleményével, álláspontjával. 

Oroszi Fanni